kés a tyúkba

tegnap menetrendszerűen, fél 6kor csörgött a véker. Kávé feltesz, zacskóba kaja, táska összeállít, kávé levesz, a polifoam dzsungelből kizavarni az aktuális cerkófot, gyorszuhany, ruha fel, ki az ajtón. Megálló-buszbuszbusz-villamos-hévhévhévhévhévhévhév, szigetszentmiklós gyártelep, bienvenue. ez eddig robotikus, 8 óra van. Belépek a szent helyre, ahol a pneumatikus szerszámok a világra jönnek. Fecó: "na mivan, te is itt vagy?" "jajaja", látszik még, hogy most még csak reflex szerűen felelgetek a munkásprotokolnak megfelelően, de az is csengése már akkor gyanús volt. Miután a következő, velem szóba álló ember is kicsit furcsállotta a jelenlétem, második visszakérdezésre kiderült, hogy van itt még egy tolmács rajtam kívül. Nem baj, - gondoltam - Ádámmal is remekül kijöttünk aznap mikor ketten osztoztunk az unalom kenyerén. Lány volt az illető, a nevére már nem emlékszem, mert a bemutatkozástól számított 2 percen belül kiderült, hogy én bizony itt teljesen felesleges vagyok, beszéljem meg a közvetítővel. Persze én is gondolhattam volna, hogy ha nem szólnak, nem kell mennem, de a francnak jut eszébe az ötödik munkahetén, hogy most pont beszerveztek valaki mást. Annyi baj legyen, kicsit eldumálunk, kicsit jobban unatkozunk, stb. De kurvára nem. "Megkérlek hagyd el az üzem területet, most." Mindezt egy szerelési tanács fordításának közepén. Nem borult éj jötétbe a világ előttem, de a mimóza lelkem annyira felháborodott ezen a gesztuson, hogy az agyam arra a hullámra állt vissza, amikor az álmom (Joe Coleal szerepeltem a jóbarátok redneck változatában, egy kis fakalyiba vaskályhája körül sündörögtek a szereplők, mi meg berugtuk az ablakot [kapura~ablakra lőtt nekem], amitől leborult a lábosban főzött tea, mire Csendlör annyit jegyzett meg, hogy "ezek a tapló europidok", amit a tipikus kövér nő solo sikoltozásával felvezetett konzervnevetés kisért) hangeffektjeként fogtam fel a vekker droidsírását.
Továbbra is azt éreztem, hogy félreértés történt, my mistake, sorry. Bementem hát a közvetítőhöz, hogy tisztázzam a kérdést. Valóban nem szóltak, oké. Viszont "új embert kértek". Mégis mi a fasz? Ha megszegtem valami szabályt, miért nem mondják meg? Egyszerűbb az adatbázisban felhívni a következő számot, szerződést kötni, újabb diák után elkérni a foglalkoztatási támogatást, mint azt mondani annak aki már ismerős az angoloknak és magyaroknak egyaránt, hogy figyi ne olvass annyit, inkább unatkozz a satuknál. Merthogy tolmácsolni valóm a 8 órás műszak alatt kb. 1-2 órányi van, a többi időben az angolokkal pofázom, vagy a magyarokkal, ne adj isten én is bezsírozok egy-két menetet, vagy leforrasztom egy pár zacskónak a tetejét, ezzel is segítek a cégnek. Mindkét fél azt mondta, én voltam az első, aki nem a sarokban üldögélve próbáltam kibekkelni a munkaidőt, hanem valamit kezdeni magammal. Lehet, hogy ez szúrt szemet, de az a két-három mondat igazán megkímélt volna attól, hogy ezt a magyarkodós kiszorítós gecizést ilyen hosszan írjam le, vagy leírjam egyáltalán.

Barca-United: 0-0