Tuesday 10 June 2008

blue steel

Edwin van der Saar arcán soha nincs kétségbeesés. Maximum parányi igyekezet, egy kis ajjaj hangulat redőzi homlokát. Mint a tegnap esti esetben, amikor az előtte álló védő kötényben engedte át az erős, de laposan középre tartó lövést, és Edwin nem tudta elsőre fogni, kipattant róla. Természetes, egyből utána ugrott, és ahogy az osztrák kollégák tízezred másodperce lassították a felvételt, látszik az arckifejezésén, kronológikus sorrendben: jön--megvanmégseááh--áááh-megvan, vissza ugyanabba a nyugodt, holland suzukis családapa maskarába. Utána viszont tényleg óriási védést mutatott be, uszott egy sort a gól vonal fölött, majd az óriási üres térbe, ahová a labda tartott, berakta lapát velúr mancsát. És itt egy picit hagyta, hogy emberi, EB-hez méltó érzelmek ütközennek ki rajta. Elvégre kurvanagyot védett, meg nyertek 3-0 ra a világbajnok ellen. Jóvagy Edwin!