nekrológ

Ezen rövid bejegyzéssel búcsúzom hű merevlemezemtől, [H: IGAVONO] és a rajta tárolt, 2008. novemberéig elkészült digitális fényképeim és negatív szkenjeim egészétől. Ma a Kürt ügyfélszolgálatán részvéttel teljes hangon közölték, hogy a merevlemez nem menthető, a földre eséskor a az iró/olvasó fej belefúrodott a mágneslemezekbe, és egyetlen újraindítás elég volt, hogy a felpörgő lemezeket a letört fej és körülötte lévő mikro törmelék menthetetlenül szétbarmolja. Csúfos halálnem 120gigányi fényképnek, annyi szent, de a nagyját nem sajnálom, az igazán fontosak negatívra készültek úgyis. Fájdalmas veszteség ugyanakkor az origós kezdeti lendületben fogant anyagok egy része, az első focimeccsem, a kalapgyár, a gellérthegyi szerzetesek zöme, HB. és NA. balettje a szalagkorláton a 730as bmw fotózása közben.
A többi (polis aranykor, bécs, a valódi lumix fz-20 pillanatok) nosztalgia, amiből az igazán fontos képek mások (értsd: a barátaim), remélhetően kevésbé kegyetlen véget érő merevlemezeinek tárcsáin várják az igazság pillanatát.
Búcsúzom, ahogy azt P.Diddy Combs tette Biggietől:(akkor még Puff Daddy)