karrier update

Felpörögtek az események a reklám-nyomozás okfejtés óta. Voltam első gyakornoki napomon, amelyen megismerkedtem egy másik, ugyanezt a hivatást üző emberrel, aki nagyon rendes fazon, bár keveset beszéltünk,(ennek meg is volt talán az oka; ő 1, én 0 óra alvással a hátunk mögött vártuk hajnali háromnegyed 5-kor a fuvart az árpádhídnál.) magamhoz képest sok képet csináltam, fogok majd többet is, kicsit meg voltam illetődve az elején, mégiscsak a seregben voltam, vagy mi.
közben kész lett az előző heti duranda etap, nem vagyok maximálisan elégedett; most, második nekifutásra be kéne tömködni a lyukakat.
Ma sokáig azt éreztem, hogy teljes erődobással küzdök a céljaim eléréséért, aztán volt egy érdekes telefon beszélgetésem, ami felnyitotta a szemem, ha ez rosszul esett is elsőre. Nyomhatnám sokkal tökösebben, faszábban. 2 évvel ezelőttre datálom a fényképezéssel töltött időt, másféllel ezellőttre a "komolyabban csinálgatom" kategóriát. Jószándékkal is csak az eltelt 3-4 hónapról mondható el, hogy tényleg, komolyan küzdök azért, hogy a fényképezés legyen a szakmám valamikor. Vannak dolgok, amikben a telefon másik végén, egy máv zötyögőben zümmögő fairyvel nem értettem ma egyet, de a kritika ha nem is esett jól, volt benne igazság. Van sok képem ami közül van egy pár jó, a többiről meg nem kapok feedbacket tőled, mert megsértődöm. Most en bloc a fotós összeredményemről kaptam egy rálátást egy nagyon fontos szemszögből, ami inkább segíteni fog és nem demoralizálni, ahogy az iparos kudarc is csak hozzájárult ahoz, hogy most ott tartsak ahol.
holnap 7kor indul a bakancsautó gyöngyösre, megyek összerakom az uzsizacsit, aztán zzzzzz.